Henessy Ház

Autentikus cognac. A céget Richard Hennessy, ír származású katonatiszt 1765-ben alapította. Ez a cég volt az első, amelyik üvegbe palackozta a borpárlatot, korábban ugyanis kizárólag fahordóban forgalmazták a lepárlóüzemek italaikat. A család nevéhez fűződik a csillag és X.O. jelölések szisztémája is. Jelentős szőlőterületeik, saját lepárlóik, óriási pincészeteik vannak. Minőségi kategóriái: VS 2,5-től 15 évig érlelt, harmincféle keverékből állítják össze. VSOP 5- től 25 évig érlelt, hetvenféle keverékből, XO 15- től 70 évig érlelt és 150 keverékből áll. Paradis 45-től 120 évig érlelt, 300 féle keverék adja végleges formáját. Van egy speciális termékük, a CUP No. 1, amelyből évi 2 (kettő) hordónyit (300 liter) palackoznak. A csillagos ég. (Árban és minőségben.)

Martel Ház

Az 1715-ben alapított Martell ház igen ismert cognacmárka, de csak a második legnagyobb. A többi nagyhoz hasonlóan számtalan független szőlősgazdával és lepárlóval áll kapcsolatban. Számos különböző minőségben palackozzák a többnyire 40/v/v% alkoholtartalmú párlatot: a Cordon Bleu kb. 35 éves, a Cordon d'Argent kb. 50 éves. Újabb kreációjuk a Cordon Noir éppenséggel 70 éves. Egészen fiatal (7-9) éves a Dreistern***.

Remy Martin Ház

1724-ben alapított cognacgyártó cég. 3 évestől 30 évig érlelt párlatot készítenek, de különleges márkájuk a csiszolt kristálypalackban forgalmazott, Grande Champagne Louis XIII. nevű, ötven(!) éves érlelésű cognac.

Otard Ház

A vár eredeti neve pontosan és szó szerint: Le Cháteau de Cognac. Története a sötét középkorba nyúlik vissza. Amikor a IX. században felépült még nem is kastély volt, hanem inkább kezdetleges, de masszív erőd, mely a Karoling királyok uralma alatt a normannok hódításai ellen nyújtott védelmet. A XII. században a két szomszéd ország számos házassági köteléke, hozománya és öröksége következtében a vár a Plantagenet angol uralkodóház birtokába jutott, majd innentől kezdve a vár birtoklásáért évszázadokig folytak a háborúk és csaták angolok és franciák között, pontosabban a két oldal királyi házai és arisztokráciája között, miközben érthetően, az egész szélesebb környék szinte minden fontosabb ura és asszonya megfordult benne. Leghíresebb vendége egyenesen ott született, nevezetesen Francois de Valois, akit később I. Ferenc néven koronáztak Franciaország királyává. A kastély ekkor élte fénykorát, később elvesztette jelentőségét, ragyogása megkopott, még börtönné is átalakították, a forradalom idején pedig állami tulajdonba került. Az "államosítást követő reprivatizálás" során Otard báró, Cognac város polgármestere 1796-ban vette meg a kastélyt, mely azóta is a család tulajdonában maradt. A Cognac várának immár több mint 200 éve az Othard család a tulajdonosa. Ma már nemzetiségük is kideríthetetlen, ám történetük kezdetén ennek a kifejezésnek még nemcsak fontossága nem volt, de még értelmezni sem lehetett volna. A viking eredetű ősök ugyanis eredetileg Norvégiából származnak, legalábbis a család első, a 869. évben keltezett első írásos említése és feljegyzése alapján. Ottard Jarl először Nagy Alfréd angol király szolgáltában állt, majd Normandia hercegéhez csatlakozott. Angol földre már unokája, Hugues Ottard, Bray és Gournay gróf néven került ismét, amikor is 1066-ban Hódító Vilmossal részt vett a szigetország sorsát jó időre meghatározó hastingsi csatában. Érdemei elismeréseképpen két grófságot is kapott Dél-Angliában. Később a család Észak-Skóciába költözött, ahol Dunnottard néven felépítették erődjüket, melynek urait 1480-ban hivatalosan is bárói rangra emelték. 1688-ban a család az elűzött II. (Stuart) Jakabbal együtt Franciaországba emigrált, ahol James O'tard de La Grange néven XIV. Lajos francia király szolgálatába állt, majd 1700-ban megkapta a francia bárói rangot is. Cognac város mellett 1763-ban látta meg a napvilágot Jean Baptiste Antoine O'tard de Lagrange, a jelenlegi cég megalapítója. A borpárlat készítését a politika kényszerítette ki. A báró ugyanis a forradalom elől kénytelen volt évekre Angliába menekülni, amikor pedig már hazatérhetett, a családi hagyományból évek alatt készült és felhalmozódott borlelke szépen megérett, így egészen új (addig nemigen tapasztalt) minőséget mutatott. Egyszerűen már cognac-ká nemesedett. Innen eredeztethető a cég, melyhez már csak Cognac kastélya kellett, de az sem a pompa kedvéért, hanem mert pincéi ideális környezetet nyújtottak az értékes ital lassú érleléséhez. A becsületrend lovagi címével is kitüntetett O'tard báró olyan köztiszteletben álló személyiség volt, hogy Cognac városában húsz éven keresztül volt választott polgármester. Az Otard cognackokat igen könnyen, sőt már messziről felismerhetővé teszi a különleges, cseppformájú palack, mely egyedisége mellett nemes egyszerűségével és eleganciájával is felhívja magára a figyelmet. A palackok kristálytisztán engedik látni az érett italok tüzes aranybarna színét, s e háttérből plasztikusan domborodik ki a bárói címer aranya, azt bizonyítva, hogy a sok száz éves tapasztalat, a hagyomány és a rang kötelez. A cég több mint két évszázados fejlődés után csatlakozott a Martini & Rossi céghez, mely 1992-ben, az egyesülés után Bacardi-Martini néven működik tovább.

Chateau de Beaulon 

A konyakház nevét adó kastélyt 1480-ban építtette a de Vinsons család XI. Lajos (1461-1483) uralkodása alatt. A kastély 1510-ben került a de Beaulon család birtokába és azóta viseli ezt a nevet.

A 17. században de Nesmond, Beaulon ura, Bayeux püspöke és XIV Lajos (1643-1715) tanácsadója a kastélyt a bordeaux-i püspök fennhatósága alá helyezte. A püspököknek ezután a meghatározó hatásuk lett az itteni szőlőtermesztésre.

A sauternes-i borok amatőr kedvelőiként elhatározták, hogy ugyanolyan telt és jó minőségű borokat fognak ők is gyártani a saját birtokukon. Ennek érdekében először sémillon és sauvignon szőlőfajtákat telepítettek be a meglévő fajták mellé a birtokra, majd cabernet franc és cabernet sauvignon fajtákkal tették teljessé a medoc hatást. A bordeaux-i befolyás alapvető fontosságúnak bizonyult a Pineau des Charentes (likőrbor) termelésében, és a századok folyamán a Château de Beaulon likőrborát a versenytársak termékeitől megkülönböztető eleganciának a védjegyévé vált.

1965-ben Christian Thomas vásárolta meg a kastélyt, és családi vállalkozásban működteti a borászatot azóta is. A történelmi örökség megőrzése érdekében a kastélyt műemlékké nyilváníttatta, amely címet 1987-ben nyerték el.

Az épület restaurálásával egyidőben különleges figyelmet szentelt a szőlészet fejlesztésének és kibővítésének is. A Château de Beaulon 90 hektáros szőlészetet üzemeltet. 9 szőlőfajtát használnak, ami alapvetően megkülönbözteti őket a többi konyakgyártótól. A modern trendekkel szemben hűségesek maradtak a régió hagyományos 16. századi fajtáihoz: folle blanche, colombard, ugni blanc és montils a konyakhoz; sémillon és sauvignon blanc a fehér likőrborhoz; cabernet franc, cabernet sauvignon és merlot a vörös likőrborhoz.

A Château de Beaulon konyakjai és likőrborai Christian Thomas több mint 40 éve tartó szigorú és elkötelezett irányítása alatt a kivételes minőség jelképeivé váltak, úgy Franciaországban, mint külföldön.

ABK6 

A Domaine de Chez Maillard már több mint 200 éve foglalkozik konyakkészítéssel. A környéket, ahol ez a birtok elhelyezkedik, régebben „Champagne de Blanzac”-nak nevezték, utalva ezzel a Champagne-területekéhez hasonló meszes talajra, amely kiválóan alkalmas konyakkészítéshez való borok termelésére.

A birtok generációkon keresztül a Leyrat-család tulajdonában volt. A Leyrat konyakokat a mai napig megtalálhatjuk számos csúcskategóriás francia étteremben, illetve a moszkvai Kreml konyaklistáján is.

A 90-es évek közepén a birtokot Francis Abécassis vásárolta meg, aki az új generációs konyakkészítő üzletemberek közé tartozik. Jelenleg több mint 250 hektár területtel rendelkezik a konyakrégióban, valamint 3 millió palacknyi konyakkészlettel, amelynek átlagos érlelési ideje 15 év.

A cég legegyedibb termékcsoportja az ABK6, amelynek neve a tulajdonoséból (Abécassis = ABK6) származik. A legtöbb más konyakkal ellentétben az ABK6 konyakok egybirtokos (single estate) konyakok. A cég tartja kezében a teljes gyártási folyamatot a szőlőtermesztéstől a lepárláson át az érlelésig, a keverésig és a palackozásig.

Az ABK6 számos nemzetközi versenyen ért már el sikereket gazdag ízével és aromájával, illetve modern és innovatív csomagolásával. Miközben a konyakpiacot az örökségre és a hagyományokra alapozó cégek uralják, az ABK6 új kategóriát hozott létre az egybirtokos konyakokra jellemző egyediség és minőség, valamint a modern megjelenés ötvözésével.

Az ABK6 palackok világos, leegyszerűsített formája modern és provokatív, tükrözi a konyakfogyasztók megváltozott igényeit. A célcsoportba a státusz iránt fogékony városi fiatalok tartoznak. Az ABK6 ma az egyetlen igazán modern konyak a piacon. Ugyanolyan sokoldalú és jól keverhető, mint a vodka, és azoknak a fogyasztóknak készült, akik a vodkához képest testesebb és gazdagabb ízvilágú italt keresnek.

(további házak - A.E. Dor, Bache-Gabrielsen, Château de, Beaulon, Courvoisier, Delamain, François Voyer, Jenssen, Larsen, Maxime Trijol, Normandin-Mercier, Pierre de Segonzac, Ragnaud-Sabourin - feltöltése folyamatban)