Más néven VACKOR PÁLINKA. Egyik legrégebben hasznát erdei gyümölcsbõl készült pálinkafajta. Az íze semmihez nem hasonlítható, karakteres, vad gyümölcs fanyar ízét elkerülendõ a párlatot a gyümölcsbor lepárlásával készítik.

Készíthetik fekete és piros ribizlibõl is. Kellemes, fanyar illatú párlatot ad. Íze határozott, különleges, édesen fûszeres. A fekete ribizli íze kissé a gyógynövényekre hasonlít. 

A népi pálinkafõzésben nagy hagyománya van. Vidéki házak udvarán gyakran megtalálható az eperfa, melynek gyümölcse könnyen szüretelhetõ. A párlatnak azonban csak ritkán van eperillata, zamata sem kiemelkedõ, viszont olcsó elõállítása és hagyományai miatt e "Népi Pálinkának" helye van a magyarországi pálinka palettán.

A hagyomány szerint a szederrel kezdõdik a pálinkafõzési szezon, mert a túlérett gyümölcs nem áll el sokáig. Illata enyhén emlékeztet az eperre, de ízében tisztán felismerhetõ a szeder. Diszkréten fûszeres jellegû.

Vigyázat, kóstoláskor el ne feledkezz, a maci még ott járhat!

A pálinka bõven rendelkezik a gyümölcsre jellemzõ finom íz és illat aromákkal, ez adódik abból, hogy nagyon nagy mennyiségû gyümölcs szükséges 1 liter párlat elõállításához. Kiváló aromáira jellemzõ, hogy kellemes illata megmarad a pohárban több órával a fogyasztása után is. Alacsonyabb alkoholtartalom mellet is rendkívül élvezetes zamatú ital marad, ezért a fiatalok és a hölgyek körében manapság az egyik legkedveltebb pálinka különlegesség.

A birsbõl készült pálinka finom alma és körte jellegû, és szép bodza virágjegyekbõl épül fel, amelyeket finom fûszerek, könnyed citrus hangsúly és kevés muskotályosság jellemez. A feldolgozási technológiától függõen az illatban és ízben karakteresen megjelenik a fanyar héj jelleg és a könnyed, tiszta kompótjegy. Kellõ pihentetés után rendkívül szép, letisztult, parfümös vonásokkal rendelkezõ, különleges, komplikált pálinka nyerhetõ belõle.

A bodza párlatot rendkívül intenzív virágillat jellemzi. Alkalmazzák más cefrék finomítására, ízesítésére. Halason és a Börzsönyben, az erdélyi Hármaspataknál szoktak bodzapálinkát készíteni. Szerény a kihozatala (3-4%), az alapanyag hiánya miatt fõzése szerény, kisüsti keretek közé szorult vissza.

Borókapálinkát a közönséges boróka tobozaiból almacefre keverékeként fõzik (nevei még: borovicska, fenyõvíz, fenyõmag pálinka). (Lásd Külhon fenyõíz)

Egy a nyár elején virágzó, vadrózsának nevezett csipkebogyó jó pálinka alapanyag. A csipkebogyóból lekvárt, teát, levest, bort és nem utolsó sorban pálinkát is készítenek. Önállóan nem, inkább adalékanyagként alkalmazzák cefrekészítésnél. Aromái igen karakteressé teszik az elkészült fõzetet. Tiszacsegén és a Börzsönyben vannak adatok csipkepálinka készítésre.

Erdõk-mezõk sáncain találhatunk egy tüskés bokros növényt, a kökényt. Ez egy nagymagú, égszínkék bogyós növény, mely az elsõ fagyok hatására megráncosodik, édeskés ízûvé válik (beérik). Ekkor leszedve bort és pálinkát készítenek belõle, elõállítása nagyon nehézkes, kihozatala rendkívül szegényes. Íze selymesen fanyar és rendkívül hosszantartó kellemes ("kék ízû"), igen nemes, ritka pálinka. Nagy megtiszteltetés ki ilyet kóstolhat! 

A napsütötte meleg domboldalakon növõ fa vagy cserjeszerû növény a som. Az érett som édes, piros színû, fanyar ízû, melybõl lekvárt és pálinkát készítenek. A sompálinka ritka, az Északi-középhegységben, Ózd környékén büszkélkedhetnek vele.

Pálinka különlegesség, amely a híres magyar paprika termelõ vidékeink szülötte. Törköly pálinka alaphoz kevert paprikalé. Markáns, férfias íze aromája intenzív erõs paprikára jellemzõ, hosszantartó.

Pálinka különlegesség, ami a híres magyar hagyma termelõ vidékeink szülötte. Törköly pálinka alaphoz kevert fõtt hagymalé. Markáns, édeskés illata, aromája intenzív csípõs íze hagymára jellemzõ, hosszantartó.

A következõ is alátámasztja a magyar ember leleményességét: néprajzkutatók szerint az Északi-középhegységben a nyírfa megsértett kérgébõl kicsöpögõ vízbõl is készítenek pálinkát.