| Ír whiskey |
|
A Brit-szigeteken valószínûleg elõször Írországban pároltak le alkoholt, ez azt is jelenti, hogy itt van a whisky készítésének a legrégebbi hagyománya. Ír whiskeynek nevezzük azt a whiskeyt, ami Írországban készült és legalább három évig fahordóban érleltek. Bár a valóságban az érlelés ennél három-négyszer hosszabb ideig tart. A legtöbb ír whiskeyt a mai napig kisüsti lepárló berendezésben háromszor párolják le "Fazékban fõzött whiskey", ezért lágyabb, enyhébb ízû, mint a skót whisky. Az ír whiskey tipikus illata, enyhén olajos íze és testes zamata a speciális gyártási eljárásból ered. Az ír malátacsíráztatók nem használnak tõzeget, ezért az italnak nincs füstös jellege. Ebbõl adódóan nem maradnak rejtve az árpa és a maláta tökéletes aroma kompozíciói. Eredetileg az írek a whiskeyt kizárólag malátából készítették, (az ilyen whiskeyken a mai napi "Original method" felirat díszeleg) de 150 évvel ezelõtt a malátára kirótt magas adó végett a lepárlóüzemek arra kényszerültek, hogy az alapanyag egy részét árpával helyettesítsék. Sajnos a modernkori történelem sem múlt el nyomtalanul az ír whikeygyártás fölött, elõbb a Nagy Gazdasági Világválság hagyott mély nyomokat (Szeszfõzdék 80%-a bezárt), majd az ír kettészakadás. Az Ír Köztársaság megmaradt három szeszfõzdéje Powers, Jameson és Cork Distilleries 1966-ban egyesült, mint Irish Distillers Company. 1972-ben az utolsó Észak-Írországban megmaradt szeszfõzde, a Bushmills is csatlakozott a társasághoz. 1975-ben nyitottak egy nagy szeszfõzdét Cork mellett, Midletonban és a másik három köztársaságbeli fõzdét bezárták, így az Ír-szigeten csak két szeszfõzde maradt, Midleton és Bushmills. 1989-ben azután egy Dundalki krumplihéjetanol-üzemet whisky-üzemmé alakítottak, az így létrejött Cooley Distillery 1992-ben dobta piacra az elsõ 3 éves érlelésû palackokat.
Legjelentõsebb Ír whiskeyk és típusaik:
|